A masszázs eredete és kialakulása

masszazs-torteneteLegrégebbi gyógyeljárások közé tartozik a masszázs. Gondoljunk csak bele, ha fáj valamink, mit csinálunk? Ösztönösen odanyúlunk pl. nyakunkhoz és megdörzsöljük, vagy ha beütjük lábunkat, reflexszerűen már nyomkodni is kezdjük. E mozdulatokat tekinthetjük a masszázs alapjainak.

Elnevezésének pontos eredetét nem ismerjük, származhat az arab “massah” szóból, mely mely kézzel való simogatást jelent, de akár a görög “massein” szóból, mely jelentése pedig dörzsölni és gyúrni. Nevének eredetét tekintve a francia “massage”, a héber “mases” szavak is szóba kerülhetnek.

Az írásos dokumentumoknak köszönhetően láthatjuk, hogy a masszázs fejlődése egy folyamatos folyamat, melyben az orvosi és egészségügyi felfedezések segítettek.

india-masszazsLegrégebbi feljegyzés Indiából származik Kr.e. 4000 tájt, hiszen ekkor vette kezdetét az írásjelek használata.
India sokoldalú ismeretséggel rendelkezett egészségmegőrzés, orvoslás téren: fürdők, sportcsarnokok, ismerték a jógát s masszázzsal egészítették ki.
Első kórház létrehozása is hozzájuk köthető.

Ie. 1800 tájára tehető az ajurvédikus kezelési mód kialakulása, melynek elmaradhatatlan részét képezi a masszázs.
Rituális szertartások keretén belül illatos olajokkal kenték be a testet, majd megfürödtek a szent Gangesz folyó vizében.

Kelet más ősi népei -asszírok, babilóniaiak, médek, perzsák – a masszázst gyógykezelésként használták, legfőképpen a sebesült katonák gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol.

A talpon keresztüli gyógyítás alkalmazásának 1. bizonyítéka pedig Egyiptomból származik, egyorvos sírkamrájában talált falfestménynek köszönhetően.

kina-masszazsKínából, I.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyvünk: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve – Huang Ti Nei Ching, mely napjainkig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslást gyakorlók számára.
A Yin-Yang elven és az öt elem tanon kívül pontos leírást ad anatómiai dolgokról, illetve légzéstechnikákkal és masszázzsal is foglalkozik. A könyv 2. része pedig leírja a meridiánrendszert.
Orvospapok végezték a masszázst, melyet Tai Chi-vel kombinálták.
Elsősorban az idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezelték vele. Kong-fu-Ce feljegyzéseiből tudjuk, hogy masszőreiket hosszú éveken keresztül képezték, és ennek titkát őrizték.

gorog-masszazsGörögországban is ismerték a masszázst, gyógyító céllal is alkalmazták, illetve a sportolóknál versenyek előtt és után is kötelező volt a masszázs, hogy az izmok fáradtságát leküzdjék.
Hippokratész volt az ókor legnagyobb orvosa, masszázst ő is ismerte, Herodikosz-tól tanulta meg a masszázs módszereit. Officina Medici című könyvében írt a masszázs élettani hatásairól.

roma-masszazsA görög kultúrát magába szippantotta a Római Birodalom. Ez az egészség területére is érvényes volt. Legnagyobb orvosuk Galenus volt, aki Hippokratésztől átvette tanait, és Tripsis című művében utasításokat, javallatokat adott a masszázzsal kapcsolatosan.
A Római Birodalom bukását követően hanyatlásnak indultak a természettudományok, és az orvostudományban is sajnos visszaesés következett be. Európában feledésbe merült a masszázs.
Galenus tanait később Avicenna arab orvos vitte tovább.
Az Orvosi törvények könyve című művében mind a masszázst részletesen ismerteti, mind pedig a hidroterápiával és a dietikával összekapcsolt masszázsformákat.

Magyarországon Mátyás király udvarában végeztek a masszázshoz hasonló “dögönyözést”. A fürdő kultúra és vele együtt a masszázs a török megszállás idején terjedt el. A fürdőmesterek végezték a masszázsokat, illetve ők is fejlesztették tovább e kezelési módszert.

A 12. században Angliában az orvosi egyetemen is elkezdték tanítani a masszázst. Francis Fuller brit orvos volt, aki sürgette, hogy az orvosok végezzék a masszázsokat, hiszen ők rendelkeznek a legrészletesebb anatómiai ismeretekkel, így ők tudnak leginkább gyógyítani is a masszázzsal. A 17. században W. Harvey volt, aki “felfedezte” a vérkeringést, ezzel ésszerű indoklást adott a masszázs irányának.

felvilagosult-masszazsA felvilágosodás idején indult fejlődésnek az orvostudomány, és a masszázs is egyre nagyobb teret hódított meg. Az 1. feljegyzéseket, melyek tudományos alapokra épültek egy svéd vívómester írta, Pehr Henrik Ling. Könyvében ismertette a masszázs alapjait és fogásait, hatásait és javallatait. Innen ered a svéd masszázs elnevezés.
A svéd masszázsiskoláknak számos képviselője volt, angolok, németek, oroszok és franciák. Valószínűséggel így terjedhetett el egész Európában a masszázs.
Közben Finnországban is kialakult egy sajátos gyógyító módszer, a finn masszázs, amit ötvöztek a szaunakultúrával.

A 19. században Mosengeil (német) és JG Metzger (holland, Ling tanítványa) összegyűjtötték az addigi tapasztalatokat, és 1867-ben kiadtak egy könyvet a masszázsról. Ebben a könyvben felvetették, hogy a masszázsnak reflexiós hatásai is lehetnek.
Hoffa volt, aki Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette, és tapasztalatai alapján leírta a masszázs helyi és távoli hatásait is. Ő volt, aki a masszázs mellett bevezette az ízületo mobilizációt.
1893-ban írta meg Masszázs kézikönyve című könyvét, melyben összefoglalta a legújabb technikákat, benne az 5 alapfogást, mely ma is meghatározó a tanulmányainkban – simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, ütögetés.

A 19. század végén Bergmann kezdeményezésére alapítják meg az 1. állami masszírozóiskolát a berlini egyetemi klinikán.

1890-ben pedig William Murell londoni klinikus is bevezette a masszázs oktatását. Az orvosképzés része lett az orvosi egyetemeken és klinikákon.

A 20. század 1. évtizedeiben pedig a klasszikus masszázs mellett elkezdtek kialakulni a speciális masszázsfajták is.

Bérletek


Kattints ide, ha szeretnéd megtekinteni a bérletekkel kapcsolatos áraim.

Ajándékutalvány

Masszázs ajándékba?
Masszázs ajándékutalvány bármely alkalomra igazi meglepetést nyújt!

Masszázs-Neked szalon

Tóth Nikolett masszőr

2030 Érd, Magoldna utca 1..

0630-663-7705

Időpont egyeztetés szükséges!