1. Reggel magasabbak vagyunk
Nem is gondolnánk, de éjszaka folyamán növünk. Ez abból adódik, hogy míg alszunk, addig testünk tömege nem terheli a gerincoszlopot, így kissé megnyúlunk. Utána napközben sajnos “visszazsugorodunk”, hisz a porckorongok napközben a sok állás és ülés közben a gravitációs erőnek köszönhetően szivacs módjára összenyomódnak, illetve a gerincoszlopot tartó és mozgató izmok hosszúsága is csökken a napközbeni folyamatos izomtónus-fokozódás hatására.
2. Izmos szemek
Szemeink koncentráló izmai nagyjából 100.000-szer végeznek mozgást minden nap. Hogy átláthatóbb legyen: ha naponta
80 km-t sétálnánk minden nap, akkor hajtanák ugyanezt véghez lábizmaink.
3. Csökkenő csontok
Születésünknél 300 csontunk van, míg felnőttkorunkban már csak 206 db.
4. Erős csontok
Ha súly megtartásról beszélünk, lehet nem is gondolnánk, de csontunk olyan erős, mint a gránit – egy matchbox nagyságú csont nagyjából 9 tonna súlyt is elbír!
5. Leheletünk és a molekulák
A leheletünkben 4000 különböző molekula van. Az, hogy leheletünk mennyire összetett, nem csak azért fontos, mert a szájszag szinte végtelen variációjának lehetőségét hordja magában. A különböző betegségek diagnosztizálásában felbecsülhetetlen jelentősége lehet a kilélegzett levegő elemzésének. Az 1980-as évek óta fejlesztett „elektronikus orrot” jelenleg is alkalmazzák a rák vagy az asztma kiszűrésére.
6. Agy
Agyunk a testünk tömegének csupán 2 %-a, mégis e szervünk használja fel a véráramban keringő oxigén 20 %-át. Szervezetünk minden szervébe, szövetébe a vér szállítja a szükséges tápanyagokat, elsősorban az oxigént. Mivel az idegsejtek oxigénigénye különösen nagy, az agy pedig több mint 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, ez a szervünk igényli a legtöbb oxigént. Az agy idegsejtjei néhány percnyi oxigénhiányos állapot után végleg károsodnak vagy elpusztulnak, ezt az állapotot nevezzük stroke-nak vagy szélütésnek.
7. Megújuló gyomor
A gyomrunk belseje 3-4 naponta megújul, mivel a régi feloldódik a gyomorsavban. Mivel a gyomorsav nem más, mint sósav, nem meglepő a maró hatás következménye. Az emberi gyomor
24 óránként körülbelül 2 liter gyomorsavat termel. A maró hatástól a gyomorfalat az úgynevezett mucin védi meg, ez teszi lehetővé, hogy a gyomorsav ne marja ki a gyomrot.
8. Hosszú tüdők
A tüdők több, mint 300.000 millió kapillárist tartalmaznak. Ha ezeket hosszában egymás mellé fektetnénk, kiterjedésük elérné a 2400 km-t.
9. Dolgos vesék
Veséink külön külön 1 millió önálló szűrőt tartalmaznak. Átlagosan kb. 1,3 l vért szűrnek meg percenként, és akár napi 1,4 l vizeletet is kihajthatnak.
10. Hámló bőr
Testünk legnagyobb szerve nem más, mint a bőr. Egy felnőtt embernél mintegy 1.9 négyzetmétert tesz ki. A bőr állandóan hámlik, egy élet alatt minden ember nagyjából 18 kg bőrt veszít.
11. Ízlelőbimbók
Nagyjából a 60. életévünk környékén elveszítjük ízlelőbimbóink mintegy 50 %-át. Amúgy sem hosszú életűek, a kb. 6000 „példány” nagyjából 10 napig él, ezután újak nőnek helyettük. Csecsemőkorban viszonylag kevés ízlelőbimbónk van, majd a gyerekkorban nő a számuk. Ezután nagyjából 40 éves kortól következik az az életszakasz, mikor az elpusztult ízlelőbimbóink helyett egyre kevesebb új bimbó indul növekedésnek.
12. Vér
Egyetlen vérlemezke 60 mp alatt körbejárja az egész testet.
Vérünk pedig 1 nap alatt majdnem 20.000 km-t utazik testünkben.
13. Herék
Egy férfi heréi minden nap 10 millió új spermiumot hoznak létre. Vagyis eleget ahhoz, hogy mindössze fél év alatt egymaga újra be tudná népesíteni az egész Földet!
14. Petefészek
Egy nő petefészkei majdnem fél millió petesejtet tartalmaznak, de mindössze 400 körülire tehető azoknak a száma, amelyek lehetőséget kapnak arra, hogy új életet hozzanak létre.